Sárga víz, szétrepedt csövek – Ezt isszák a gyerekeink

Lajosmizsén évtizedek óta ugyanaz a hálózat hozza a vizet a háztartásokba. A csövek jelentős része az 1960-as években épült, amikor még azbesztcement és acél csöveket használtak, amelyek mára elöregedtek. Ezek belső falán vastag lerakódásréteg alakult ki: vas, mangán, biofilm és vízkő. A hálózat állapota mára nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi problémát is jelenthet.

🔧 A vízhálózat története

A városi ivóvízhálózat kiépítése Lajosmizsén az 1960-as években indult meg, az első víztorony közel 60 éve épült. A rendszer azóta csak részben lett felújítva. A régi csövek közül sok még ma is az eredeti azbesztcement és acél anyagból készült. A falukon lerakódott ásványi anyagok gyakran elszínezik a vizet, nyomásproblémát és szivárgást okoznak, illetve hozzájárulnak a csőtörésekhez.

💶 A "Kék Víz" program és a valóság

A "Kék Víz" program egy Észak-Bács-Kiskun megyei ivóvízminőség-javító önkormányzati társulás neve, melynek Lajosmizse is tagja. A program célja a térség ivóvízellátásának javítása és a meglévő hálózat rekonstrukciója. Lajosmizse Önkormányzata 2010 óta tagja a 30 településből álló társulásnak, mely a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program keretében valósult meg. A beruházás teljes költsége mintegy 10 milliárd forint volt, melyet az Európai Unió és a központi költségvetés finanszírozott.

• új víztisztító rendszerek épültek,
• Lajosmizsén 2015-ben új, 500 m³-es víztorony épült,
• és részleges csőhálózati felújítás is történt.

Az új vízmű ma már megfelelően szűri az arzént, vasat, mangánt – de ez csak a víz tisztaságát garantálja a kitermelés helyén. A csőhálózat fizikai állapota azonban továbbra is sok helyen kritikus.

⚠️ A rejtett veszélyek

Országos adatok szerint a magyar vízhálózat 86%-a elöregedett.

• 56% súlyosan kockázatos,
• 30% közepesen kockázatos.

A 2013 óta hatályos rezsicsökkentés miatt a szolgáltatók nem tudtak elegendő forrást biztosítani a csereprogramokra. Ennek eredménye: gyakori csőtörések, szennyezett, sárga víz, nyomásesés.

• Kémiai veszélyek:

• Arzén: rákkeltő, bőr- és hólyagproblémák
• Ólom: idegrendszeri károsodás, magzati fejlődési zavarok
• Vas, mangán: nem mérgező, de lerakódik, elszíneződést, szagot, biofilmképződést okoz

• Biológiai veszélyek:

• E. coli, coliform baktériumok: hasmenés, hányás, láz
• Vírusok (rotavírus, norovírus): fertőzések, kiszáradás
• Protozoonok (Giardia, Cryptosporidium): hosszan tartó emésztőrendszeri problémák

👶 Kikre veszélyes?

Különösen a gyermekekre, akik fejlődő szervezete érzékenyebben reagál a szennyeződésekre. Emellett idősek, várandósok, immunhiányos betegek is fokozott kockázatnak vannak kitéve.

💬 Mit várunk el?

• Nyilvános, ütemezett teljes csőcsereprogramot
• A legsérülékenyebb utcák és szakaszok feltérképezését
• Rendszeres, átlátható jelentéseket az öblítésekről, vízminőségről
• Valós beavatkozást, ne csak papíron – mert a barna víz nem magyarázat kérdése

📣 Zárszó

A "Kék Víz" nem csak egy projektcím lehet, hanem egy olyan program, aminek valós eredményei láthatók a csapból folyó vízben is. A víz nem ajándék, hanem alapjog. Aki ezt veszélyezteti, életeket veszélyeztet.

Ez a víz – még mindig az, amit a gyerekeink isznak.